A jövedelmezőség (rentabilitás)

A hazai kereskedelmi bankok létrehozásának egyik fontos kritériuma volt a nyereségérdekeltség, a jövedelmező gazdálkodásra való törekvés.

A jövedelemérdekeltség olyan motivációkat érvényesít, amelyek a gazdaság strukturális átrendeződésnek az érdekeit szolgálják. Már hamar kiderült, hogy a folyamatok nem ebbe az irányba fordultak, a kereskedelmi bankok kezdeti túlzott nyereségérdekeltsége konzerválólag hatott. A mindenáron való nyereségre törekvés, a lehetőségek maximális kihasználása természetes magatartás volt.

A kereskedelmi bankok tevékenységét akkor lehet jövedelmezőnek, nyereségesnek tekinteni, ha az tartósnak bizonyul. A legnagyobb kereskedelmi bankok évekig szinte monopolhelyzetben voltak, mivel viszonylag hosszabb ideig csak kisebb pénzintézetek kaptak kereskedelmi banki jogosítványokat. Ez arra késztette a kisebb pénzintézeteket, hogy tőkeemeléssel közepes méretű kereskedelmi bankokká váljanak.

A nagyobb kereskedelmi bankjaink mindegyike létrehozásakor kapott néhány gazdasági “púpot” is a veszteséges felszámolásra, szanálásra, visszafejlesztésre ítélt vállalatok és ágazatok formájában. Az újabb kereskedelmi bankok, amelyeket nem terheltek a “púpokból” adódó kötelezettségek, gyorsabb fejlődéssel növelhették részesedésüket a hitelpiacon. A pénz- és tőkepiac formálódásával és kialakulásával a kereskedelmi bankok közötti verseny erősen kiéleződött azáltal, hogy nem a jegybankban koncentrálódott, hanem decentralizálódott a hitelforrások kezelése. Az ügyfélorientált bankszolgáltatások kiépítésében élenjáró bankok előnyt élveztek a legjobb ügyfelek megszerzésében és megtartásában az infláció sem érintette azonos módon és mértékben az egyes kereskedelmi bankokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Post Navigation

.