A jövedelmezőség (rentabilitás)

0

A hazai kereskedelmi bankok létrehozásának egyik fontos kritériuma volt a nyereségérdekeltség, a jövedelmező gazdálkodásra való törekvés.

A jövedelemérdekeltség olyan motivációkat érvényesít, amelyek a gazdaság strukturális átrendeződésnek az érdekeit szolgálják. Már hamar kiderült, hogy a folyamatok nem ebbe az irányba fordultak, a kereskedelmi bankok kezdeti túlzott nyereségérdekeltsége konzerválólag hatott. A mindenáron való nyereségre törekvés, a lehetőségek maximális kihasználása természetes magatartás volt.

A kereskedelmi bankok tevékenységét akkor lehet jövedelmezőnek, nyereségesnek tekinteni, ha az tartósnak bizonyul. A legnagyobb kereskedelmi bankok évekig szinte monopolhelyzetben voltak, mivel viszonylag hosszabb ideig csak kisebb pénzintézetek kaptak kereskedelmi banki jogosítványokat. Ez arra késztette a kisebb pénzintézeteket, hogy tőkeemeléssel közepes méretű kereskedelmi bankokká váljanak.

A nagyobb kereskedelmi bankjaink mindegyike létrehozásakor kapott néhány gazdasági “púpot” is a veszteséges felszámolásra, szanálásra, visszafejlesztésre ítélt vállalatok és ágazatok formájában. Az újabb kereskedelmi bankok, amelyeket nem terheltek a “púpokból” adódó kötelezettségek, gyorsabb fejlődéssel növelhették részesedésüket a hitelpiacon. A pénz- és tőkepiac formálódásával és kialakulásával a kereskedelmi bankok közötti verseny erősen kiéleződött azáltal, hogy nem a jegybankban koncentrálódott, hanem decentralizálódott a hitelforrások kezelése. Az ügyfélorientált bankszolgáltatások kiépítésében élenjáró bankok előnyt élveztek a legjobb ügyfelek megszerzésében és megtartásában az infláció sem érintette azonos módon és mértékben az egyes kereskedelmi bankokat.

A havi törlesztő részletet negatívan befolyásoló tényezők

0

Ahogy vannak olyan bizonyos tényezők, mint például a CASCO, a biztosítás vagy a megfelelő lízing konstrukció, amelyek pozitívan képesek hatni a havi törlesztő részlet alakulására,  vagyis képesek annak értékén számunkra, az ügyfél számára kedvezően befolyásolni, úgy olyan tényezők is annak, amelyek a havi törlesztő részletet éppen azt előzővel ellenkezőleg, negatívan befolyásolják. Ha például egy kevésbé kedvezményes hitelkonstrukciót vállalunk egy öregebb autóra, például egy tíz-tizenkét éves autóra, annak valószínűleg a havi törlesztő részlete is kedvezőtlenebb lesz, mint ugyanez a hitelkonstrukció egy fiatalabb autóra nézve. Éppen emiatt, és az ezekből a hibákból való tekintettel, és mindennemű félreértések elkerülése végett nagyon fontos, hogy amikor az autóhitel kalkulátorban számolunk, akkor az autó évjáratának megadott mezőben valós adatokat adjunk meg, hiszen nem mindegy még egy-két év eltérés sem ebből a szempontból, hiszen egyik-másik életkor hátrányosan, vagy épp ellenkezőleg, kedvezően befolyásolhatja a hitel későbbi, havi törlesztő részletét. Mivel az autóhitelek esetében, és az autóhitel alkusz weboldalán szereplő autóhitel kalkulátor is csak megközelítőleg pontos ajánlatot tud adni, ezért nagyon fontos, hogy még mielőtt ténylegesen hitelt igényelnénk, kérjünk egy személyre szabott hitelkonstrukció-ajánlatot. Ennek a mai világban kiemelkedően fontos szerepe van, hiszen a pénzintézeteknek azzal is számolniuk kell, ha az ügyfél nem tudja teljesíteni a hitel visszatörlesztését, ekkor pedig a fedezetet kéri cserébe. Éppen emiatt nagyon fontos a személyre szabott ajánlat, amely az Autóhitel Alkusznál könnyen hozzáférhető, díjmentes, és egy jó képet ad a hitel előreláthatóságáról.

A magyar autóipar

0

Európa fejlettebb országaiban már az 1980-as években többen közlekedtek autóval. A kormányok támogatták a gépkocsik gyártását és segítették azok szélesebb körökben való terjedését. Tették ezt adókedvezményekkel, telkek adományázásával, részvények vásárlásával.

A magyar autógyártás némileg később kezdődött, de így is jelentős múltra tekint vissza. Csonka János tervezte az első (még csak háromkerekű) motoros járművet, mely a posta megrendelésére készült és 1900. novemberében állítottak forgalomba. Két autót rendeltek, melyek ezután húsz éven keresztül álltak a posta szolgálatában. Ezeket az autókat a Röck István Gépgyár és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. készítette. Ugyan ezek még teljesen mások voltak, mint a napjainkban gyártott autók, de ezt az évet tekinthetjük a magyar autógyártás megszületésének. 1904-ben az autógyártás hazánkban már ipari méreteket öltött. Győrben már ekkor megépítették a világ első négykerékhajtású és négykerékkormányzású gépkocsiját. 1907-ben született egy törvény, mely kimondta, hogy “az állami, törvényhatósági tulajdonú üzemek, illetve az általuk fenntartott, támogatott vállalkozások, intézmények, közlekedési vállalatok a működésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket kizárólag a magyar ipar termékeiből elégíthetik ki”. Ez nagy lökést adott a hazai ipari termelésnek, és ezen belül az autógyártásnak is. A 20. század elején három magyar gyárban készültek gépkocsik, valamint az első világháború előtt tíz hazai autómárka közül válogathattak az érdeklődők. A szárnyalás sajnos a világháború végére befejeződött. Csak pár év eltelte után kezdett éledezni a magyar autógyártás. Az autóipari vállalatokat újra kellett építeni, és mivel a gyártáshoz szükséges anyagokból még mindig hiány volt, eleinte az új gépkocsik, roncsok felújításával készültek, illetve olyan anyagokat használtak hozzá, melyekhez könnyen hozzá lehetett jutni: ócskavas, aknafedők, vaskerítések, háztartásokban fellelhető színesfém eszközök. A második világháború alatt újra visszaesett a világon az ipari termelés. A magyar személyautó-gyártás innentől kezdve már nem ért el igazán kiemelkedő eredményeket hosszú időn keresztül. Ezzel szemben az autó busz gyártás csak ekkor indult be igazán hazánkban.

Úti lapunk, avagy mindent az útlevélről

0

Útlevél nélkül a megváltozott szabályok mellett is csak néhány külföldi országba utazhatunk.

Mint személyünk abszolút feddhetetlenségének bizonyítékát az útlevél marad az egyetlen hiteles, személyes iratunk. Az alábbiakban arról olvashatunk, hogyan, mennyiért és mikor válthatjuk ki, mi a teendőnk, ha lejárt, vagy elvesztettük.

A magánútlevél a hatályos szabályozás szerint öt évig érvényes. Az újonnan kelt jogszabály azonban attól teszi függővé az érvényesség időtartalmát, hogy a kérelem benyújtásakor hány éves az illető: 4 éves korig 2 évre, 4-18 éves kor között 5 évre, 18 éven felülieknek 10 évre állítják ki az útlevelet (nagykorúak kérhetik 5 évre szóló útlevél kiállítását. Ez esetben természetesen az illeték is kevesebb.) Az új törvény értelmében lehetőség van arra, hogy egy személy két magánútlevéllel rendelkezzen.
Ez a lehetőség azért vált elérhetővé, mert aki rendszeresen utazik vízumköteles országokba, azzal gyakran megesik, hogy a vízum megszerzése érdekében útlevelét esetenként hosszabb időre le kell adni az adott ország követségén, miközben pedig esetleg már egy másik országban kellene üzleti ügyeit intéznie. Nem beszélve azokról az országokról, amelyekbe épp azért nem utazhat be az állampolgár, mert úti okmányában egy harmadik ország által kiadott vízum pecsétje díszeleg. Külföldön élő vagy külföldön tartózkodó magyar állampolgár részére az illetékes külképviseleten ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha útlevele lejárt, elveszett vagy ellopták.
Ilyen útlevelet csak az kaphat, aki magánútlevélre egyébként is jogosult lenn Továbbutazásra, hazautazásra használható, érvényességének ideje legfeljebb 1 év lehet.

5 nap alatt is megkaphatjuk

Az útlevelet kibocsátó irodák általában 30 nap alatt végeznek. Az útlevél azonban idénytől függően (téli hónapok) elkészülhet rövidebb idő alatt is. A nyári szabadságolási, üdülési szezonban viszont könnyen előfordulhat, hogy valóban csak egy hónap elteltével kapjuk kézhez útlevelünket. Érdemes tehát időben észbe kapni! Indokolt, rendkívüli méltánylást érdemlő, halaszthatatlan ok esetén, ha erről igazolást hozunk az igény teljesítésének határideje: 5 nap

Útlevelünk biztonsága

Ugyan még csak ’98 szeptemberétől vannak érvényben az új útlevelek, ám a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársai, máris, a jelenleginél korszerűbb úti okmány előállításán fáradoznak. Bár állítják, a mostani útlevél a nemzetközi összehasonlításban is az egyik legbiztonságosabb úti okmánynak tekinthető, most mégis fejlesztik a nagy művet, gondolván talán arra, hogy az ördög sohasem alszik, s a hamisítóknak nem lehet megálljt parancsolni, hiszen előbb-utóbb feltörnek minden létező titkos kódot és rejtjelet az útlevélen. No, persze, ha ebbéli munkájukat még a hivatalos szervek is segítik azzal, hogy közzéteszik, a rejtett kódok egy részét, úgy nem csoda, ha úti okmányaink sűrű cserére szorulnak. Nem is kell okirat-hamisító vállalkozó állampolgárnak lennünk ahhoz, hogy tudjuk, az útlevél belső oldalait UV-fénnyel megvilágítva a Szózat dallamainak hangjegyei találhatók, hogy a papír vízjeles, valamint, hogy az oldalakon található halványkék négyszögek számokat alkotnak, de mindez csak akkor látható, ha mikroszkóp alá helyezzük útlevelünket. Míg a többi titok napvilágra kerül, addig is élvezzük az útlevelünk adta lehetőségeket és lélekben készüljünk, hogy az uniós csatlakozást követően ismét útlevélcserére kerül majd sor kis hazánkban.

Hazai lovas turizmus

0

Külföldön és itthon egyaránt lovas nemzetként emlegetnek minket, magyarokat. Szó ami szó, komoly hagyományai vannak hazánkban a lótenyésztésnek és lovassportnak.

Ezredéves történetünk során mindig hétköz- és ünnepnapjaink tevékeny részesei voltak a lovak. Ha kellett az ekét, vagy éppen elegáns hintókat húzták, a magyar könnyűlovasság – a huszárok – sokáig híres-hírhedt volt Európa-szerte, sőt a krónikák szerint Árpád fejedelem sem triciklin érkezett a Kárpát-medencébe.

Kirándulás lóval

A lovaglás, lovas túra vagy tereplovaglás a lovassportot kedvelők körében az egyik legnépszerűbb időtöltésnek számít. Általában egy-egy lovas fogadó, vagy panzió, esetleg – főként Budapesten – lovardák szerveznek hasonló programokat. Hazánk különösen alkalmas terep a lovas túrákhoz. Akár az Alföldön, akár a hegyvidéken barangolunk, mindenképp jól esik a poroszkálás, a változatos terepviszonyok közt szép és izgalmas túrákat tehetünk. A tereplovaglást nem szabad tapasztalatlan lovasoknak, gyakorlás nélkül elkezdeni, szerencsére a legtöbb helyen biztosítanak gyakorlási, futószárazási lehetőséget.

Vadászlovaglás

A vadászlovaglásnak igen nagy hagyományai vannak hazánkban. Főként a régi, rutinos lovasok körében dívik. A szezon végén rendezik, ősz tájékán, a lovas idény lezáró ünnepségeként. Természetesen manapság már nem őzre, vaddisznóra vagy szarvasra vadásznak a résztvevők, “csupán” a 25 km hosszú , természetes akadályokkal telitűzdelt pálya nehézségeivel kell megküzdeniük. Maga a rendezvény három napos. Az első a bemelegítésé. Ekkor kapnak lehetőséget a versenyzők arra, hogy megismerkedhessenek a lovaikkal és pályával, illetve, hogy könnyebb akadályokon gyakorolhassák magukat.
A valódi verseny a második napon kezdődik. Ez a vadászlovaglás napja. A résztvevőknek egy lovast – ő jelképezi az elejtendő rókát – kell hajkurászniuk, hegyen, völgyön, tűzön és vízen keresztül. A feladat nem más, mint megszerezni a menekülő lovas vállára tűzött rókafarkat. A harmadik napon aztán jöhet a szabadfoglalkozás, evés-ivás, esetleg könnyű poroszkálás a terepen.

Fogathajtó iskolák

A fogathajtás az egyik legsikeresebb magyar sportnak számít. Világ és Európa-bajnokaink közül sokan nyitottak fogathajtó-iskolákat, többek között a Hortobágyon, a Kiskunságban és Szilvásváradon. Ezek az iskolák teljes és átfogó oktatást nyújtanak még a laikusok részére is, egyes-, kettes- és négyesfogat hajtásban is szívesen adják át a tapasztalataikat az érdeklődőknek. Ezek a szórakoztató tanfolyamok általában egy vagy kéthetesek. Ennyi idő kell ahhoz, hogy bárki elsajátíthassa a fogathajtással és lovakkal kapcsolatos alapvető ismereteket, sőt tudását a gyakorlatban is kipróbálhassa, tökéletesíthesse. A bátrabbak akár egyhetes fogattúrákat is tehetnek, ha úgy tartja kedvük.

Lovasbemutatók

A magyar vendéglátó-ipar egyik legismertebb látványosságának a lovasbemutatók számítanak. Ezek a Dunántúl, az Alföld jellegzetességei közé tartoznak. A csikósparádén, huszár-felvonuláson és a honfoglalás korának hagyományos fegyvernemeit felvonultató bemutatókon kívül, a hírneves Puszta ötöst is sok helyen megcsodálhatják az érdeklődők.

Puszta ötös

A Puszta ötös, annak ellenére, hogy honi specialitás, mégsem tartozik évszázados hagyományaink közé. Nem más, mint egy valóra vált vízió. Adam Koch, osztrák festőművész, a magyar puszta megszállottja álmodta vászonra az öt vágtató ló hátán száguldó csikós képét. A festő víziója a hatvanas években valóra vált, amikor először mutatkozott be nagyközönség előtt is a Puszta ötös.

Oktatás

A hazai körülmények lovas-téren kifejezetten szerencsésnek mondhatóak. Akkor sem kell lemondanunk a lovaglás örömeiről, ha apró gyerekekkel indulunk útnak. A honi lovardák nagy része biztosít lehetőséget arra, hogy egészen apró csemetéink is gyakorolhassák a lovaglást és a lovakkal, azok ápolásával kapcsolatos teendőket. Nem kell tehát otthon – a nagymama gondjaira bízva – felejtenünk a csemetéket, de attól sem kell tartanunk, hogy folyton láb alatt lesznek majd.

A lovas tanfolyamok egész napos, kellemes időtöltést ígérnek nekik is. A lovardák nagy része rendez hosszabb-rövidebb nyári lovas-táborokat. A fiatalabbak általában futószáron, vagy iskolában lovagolhatnak, a gyakorlottabbak akár a tereplovaglást, vagy az ugratást is kipróbálhatják itt.

Lovas gyógymódok

A lovaglás nem csak szórakozás, de remek testedzés, sok esetben akár jótékony terápia, a gyógyítás fontos része is lehet. Kiválóan alkalmas bizonyos törések, sérülések, rendellenességek kezelésére. Három fő területre – a “hippoterápiára”, a “gyógypedagógiai lovaglásra” és a “fogyatékosok lovaglására” osztható.

A hippoterápia során a ló tulajdonképpen gyógyászat segédeszközként funkcionál. A lovaglás nagyobb megterhelés nélkül erősíti az izmokat, segít abban, hogy összhangba kerüljön a végtagok mozgása.

A gyógypedagógiai lovaglás a ló és ember közt fellépő pozitív pszichológiai és szociális értékek gyógyító, a lóval való együtt dolgozás terápiás hatásait hasznosítja.

A fogyatékosok lovaglása is több egyszerű szabadidős tevékenységnél. Komoly szerepet játszhat abban, hogy a beteg fiatalok és idősebbek könnyebben, zökkenőmentesebben illeszkedhessenek be a társadalomba, sikerélményeket szerezzenek és képességeikhez mérten, szakemberek, terapeuták segítségével edzhessék a lelküket és fizikumukat.

A Szalajka partján

0

Családias kis vadászház a Szalajka partján. A földszinten hosszú asztal, a támlás székek mögött ablakok sora a fákra, hátul kandalló, fönt kétszemélyes, elegáns, kiserkélyes szobák.

A kancsókban egri borok, a tálakon vaddisznó és pisztráng. Reggel már semmi akadálya, hogy kimenjünk a kis kastélyból.

A Szalajka patak mellett sétálgatnánk, ha nem gyökerezne földbe a lábunk. A kis patak, a Bükk gyöngyszeme kényelmesen elterülve teraszokon lépdel lefelé, minden lépcsőfoknál zuttyanva egyet. Olykor tavacskává terpeszkedve pisztrángokat nevel. Egy sziklaüregből az előtörő Szikla-forrás vizét fogadja magába csillogó, csobogó, fröcskölő vízesés formájában. És ennyi elég is. Mindent láttunk, a teremtés legszebb gyümölcse hever a lábunk előtt. Maradhatunk is, a patakparton földbevájt kunyhók, rőzsével tapasztott sátrak, hajdani szénégetők kuckói kínálnának éjszakai szállást. A víz iható, a tűzrakóhely elkészítve, rőzsét találnánk, s ha csöndben várakozunk, egy szarvasvacsora is elénk kerülne előbb-utóbb.

Ez persze csak egy szabadtéri erdőmúzeum Szilvásváradon, de múzeumban ilyen illatosat, harmatosat, négydimenziósat keveset találni. Ez az egy viszont itt van a közelünkben, s ha a Bükkben kirándulunk, kóborolunk, el ne mulasszuk.

Ha viszont meglátogatjuk ezt a vízeséses, teraszos, pisztrángos patakot, elmondhatjuk, hogy mindent láttunk. Hozza a Szalajka, s viszi tovább a hegy minden rezdülését, mindenfajta levelét, a szénégetők izzadtságát, a gyerekek gallyacskáit, az őzek tükörképét, régen kihunyt csillagok fényét. Visszamehetünk az időben, az ősemberi korba, csak egy kicsit kell följebb sétálnunk a patak folyása mellett az Istállóskői barlanghoz – süthetünk szalonnát – ha nem jött meg a szarvas időre -, de aztán induljunk el visszafelé.

Elvesztettük már őseink tehetségét, a paplant és a sült húst szeretjük. Vár vissza a vadászház, a kényelem, a borocska. Idők és természet szép emlék az ablakon túl.

Eger barátsága

0

Miközben a keleti országrész egyre kevésbé kedvelt a kirándulók körében, Eger tartja pozícióit. Barokk gyöngyszem, mondják róla, de nem csupán ez a siker oka.

Az évi több tízezer látogató, hazai és külföldi, valami mást vél megtalálni a városban, nem a műemlékeit.

Azt a lehetőséget, hogy az utazó végigsétálhat Egerben úgy, hogy nem lökdösik fel, nem száll a korom az arcára a szmogtól, nincsen eszeveszett tempójú haladás minden irányban az utcákon, viszont a sok zöld, a vidékies hangulat nem jár azzal, hogy az öreg nénik belebámulnak az arcába a kerítés mögül, mint ha falusi turistáskodna.
Egert könnyű szeretni, könnyű élvezni, mert van hová beülni este, csodás tereken és árnyas szegletekben lehet nézelődni nappal, nincsenek tömve gyógyfürdői és strandja. Mindig akad kedves meglepetés: hol a Bazilika orgonajátéka, hol a toronyóra zenéje, kisebb vásárok, fesztiválok – ritkán, talán csak télen lehet úgy odalátogatni, hogy ne történjék valami. Mindehhez társulnak a nyugalmat sugárzó arcok, a jómódú emberek, az unalmat a várostól távol tartó, életvidám főiskolások az egykori líceum körül.
Barátokkal borozni egy hétvégén – ez sem utolsó program a városban. Ha nem vágnak át hamisított lőrével a Szépasszony-völgyben, testes Bikavérrel, könnyed Leánykával kedveskednek a pincék. Hozzájuk zsíros kenyér vagy sült hús dukál, fokozott éhség esetén marhapörkölt vagy pisztráng a szomszédos Szilvásváradról. Mert Eger környéke is izgalmas, Bélapátfalva apátsága, a lipicai ménes kicsit odébb, az egerszalóki hőforrás mind remek kirándulás.

A történelem súlyát, irodalmi értéket is hordoz a város, ám mindezt könnyedén teszi, és ha letudtuk a kötelező Dobó – vár – Jumurdzsák ismerkedést, élvezzük Heves megye legszebb városának barátságát.

Dominika, az éden szigete

0

A Dominikai Köztársaság a Karibi térség legősibb földdarabja. Korát tekintve, akár a környék szigeteinek nagyapja is lehetne.

Itt található az Újvilág legősibb városa (Santo Domingo), legódonabb utcája, legvénebb katedrálisa, legpatinásabb egyeteme, sőt a földrész legrégebb óta működő kórháza is.

Édeni adottságai ellenére a sziget évekig nem volt számottevő turisztikai célpont, köszönhetően Rafael Leonidas Trujillo Molina tábornoknak, aki több mint harminc évig kormányozta a Dominikai Köztársaságot – természetesen a lehető legdiktatórikusabb módszerekkel. Sokáig még a frissen felhúzott szállodasorok és kaszinók sem tudták feloldani azt a kellemetlen érzést, amelyet az állig felfegyverzett, marcona kormánycsapatok folyamatos jelenléte okozott az országban.

A szűk esztendőknek mára vége, napjainkban már több millió turista keresi fel a Dominika Köztársaság tengerparti üdülőhelyeit évente. Az ideális környezetnek, no meg a profi reklámkampánynak köszönhetően évről évre nő a nyaralóvendégek száma. Annak érdekében, hogy minél egzotikusabb arculatot teremtsenek neki, még át is nevezték a szigetet, az éteri csengésű “Dominicana” nevet kapta a reklámcélú keresztségben. Szlogenje szerint Dominika maga a nyugalom oázisa, amely minősítés többé-kevésbé illik is rá, csupán Santo Domingo nyüzsgésében ildomos jobban odafigyelnünk értékeire, itt ugyanis – éppen a turista-áradatnak köszönhetően – az utóbbi időben nagyon megemelkedett az apróbb-nagyobb bűncselekmények száma. A Dominikai Köztársaság igazi vonzereje nem is a városaiban, inkább hatalmas és csodaszép strandjaiban rejlik. A helyi strandok garantáltan összkomfortosak, van itt minden mi szem-szájnak és napimádóknak ingere, az azúrkék, magas hegyek keretezte látóhatártól, a púderszerűen finom fövenyig.